Navaggio öböl

Thézeusz hajója – mit tanít nekünk?

Képzeljünk el egy ókori harmincevezős gályát. Thézeusz biztonságban visszatért a hajóval a partra, majd a hajót megőrizték, sosem hajóztak vele újból. Először a hajónak elkorhadt egy lapja, az utódok gyorsan kicserélték. Majd még egy lapja, azt is. Majd elkorhadtak az árbócok is, azt is kicserélték, egészen addig, amíg az évszázadok múltával semmi sem maradt már a hajón, amit ne cseréltek volna ki. Mondható-e az, hogy az így megkapott hajó Thézeusz hajója?

Mondható az is, hogy úgymond mindkettő hajó Thézeuszé, mert az alapot csak új alkatrészekre cserélték ki, egy teljes folyamaton keresztül. De mégsem mondható, mert Thézeusz már nem él, így már nem az Ő hajója. De mondható az is, hogy Thézeusz hajója csak az a hajó, amelyik a dokkból kifutott, az már nem, amin volt valamilyen csere. Bár a paradoxon igen jól látszik, mégis vannak olyan elgondolkodtató elemei, amit érdemes megfontolni.

Sunset at the beach, crete

Vajon mi is Thézeusz hajói vagyunk? Gyermekként megszületünk, szüleink folyamatosan formálnak. A ránk ható összes tanító, könyv lerombol, majd újra felépít. Egy eszme, egy hit vagy egy gondolat mindig ki tud cseréni valami előzőt. Éppen ezért van-e olyan pillanat, amikor azt tudom mondani, hogy én én vagyok? Vagyis mikor vagyok önazonos magammal? Pályám csúcsán, vagy életem kezdetén vagy alkonyán?

A paradoxonból következhet az, hogy igazából megpróbálja definiálni az átmeneti időszakot. Vagyis keresi azt a pontot amikor átmenet van Thézeusz hajója és nem Thézeusz hajója között. Mivel ez az átmenet nem található meg, vagyis nem tudok egy olyan pontot mondani, amitől már nem Thézeusz hajója, pontosabban nem lehet olyan definíciót alkotni, hogy például a fele cserétől kezdve már nem az a hajó, ami régen volt, így az alábbit merem állítani, amit a mindennapjaimban is tapasztalok:

storm at the sea, seastorm

Szerintem nincsenek átmeneti időszakok. Sokan mondják azt, hogy most csak átmenetileg eszem édességet, ez már csak átmeneti időszak, vagy majd jövőre jobb lesz minden, ezt most át kell vészelni, vagy majd ha olyan dolog történik, akkor minden jobb lesz, nincs ilyen. Vagyis nincs olyan, hogy átmeneti időszak, mert minden időszak pillanatnyi, most történik. Nem lehet vágyakozni arra, hogy majd később jobb lesz, ha most nem jó, akkor ragadjuk meg az alkalmat és irányítsuk életünket úgy, hogy most legyen jó. Erről lehet érdemes lenne több külön cikkben is elmélkedni, csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy ne kergessünk délibábokat, mert átmeneti időszakok nincsenek. Ha most fáj, akkor fáj, később is fog, ha nem teszünk most ellene. Most vagy házas, most vagy diák, most vagy orvos, most vagy a mostban. Fókuszálj arra, hogy minden pillanatban Te vagy a Thézeusz hajója, és ne félj a változástól!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s