A tárgyaink ugyanúgy beszélnek hozzánk, üzennek nekünk, mint a minket körül vevő emberek. Kommunikációelmélet szempontjából az interperszonális aktusokat vizsgálva a Palo Alto-i iskola alaptétetelei között szerepel, hogy nem lehet nem kommunikálni. Azaz hacsak némán ülünk magunkba fodrultan a héven, az is sokat mond. Főképp ha ellenőr közeleg, szemünk villámlik, cikázik, lesütődik, nem mond egy szót sem, mégis mindent elárul. Itt szintúgy fontos a rendszer, hogy milyenek a viszonyok az emberk között, hogyan formálódnak az idők folyamán. Nézzük meg, hogy tárgyaknál ugyanígy működik!

Amikor Tutanhamon sírját feltárták, Anubissal, a sakálfejű fekete vadkutyaképű talapzatos faragvánnyal néztek farkasszemet. Temérdek kérdést és izgalmas rácsodálkozást felvet csak a pillanat, amikor meglátjuk ezt a tárgyat, száguldanak a gondolatok.

Nemcsak az emberekkel, de a tárgyakkal is szoros kapcsolatban tudunk lenni. Egy gyűrött régi könyv, ami nem ér túl sokat hirtelen felértékelődik, ha emlékek fűznek hozzá. Édesanyám mesélt nekem belőle, amikor kisfiú voltam. Amikor kinyitom a könyvet, érzem anyai szeretetét, ölelését és törődését. Nem is a betűk, nem is a kötés és a tipográfia, hanem maga a jelentéstartalom, és az emlék. A könyv beszél hozzám. Fontos lett nekem, bár azt is tudom, hogy más szinte semmit sem adna érte, nekem mégis egy kis sziget, megnyugvás.

Tárgyainkban az ígéretes jövő kulcsát látjuk. Hány olyan dolog vesz körül minket, ami majd jó lesz valamire? De mégis, van, hogy az adottat legalább egy éve nem vettük kezünkbe… Namajd elolvasom azt, ha nyugdíjas leszek, ez nem más, mint a nyugodt percek ígérete. Namajd felveszem azt a ruhát, ha majd kicsit lefogyok. Ki ne dobjuk! Mennyi ruha várja azt, hogy egyszer majd felvegyék! A szépség és a karcsúság ígéretét hirdetik, a reményt, amit sosem dobunk el magunktól.

“Ha meg akarod ismerni a másik jellemét, nézd meg, milyen cipőt hord.“

Harsányi Miklós – nemlétező füveskönyv idézet

A cipő. A legtöbbet mondja el a másikról, a legjobban árulkodik. Cipőből akármilyet nem veszünk fel, ennek a döntési mechanizmusa összetettebb. Itt a funckiónak, a kinézetnek és az attitüdünknek egyszerre kell házasságra lépniük. Lehet elegáns, praktikus, kényelmes, funkcionális, divatos, konzervatív, kopott, koszos, mind-mind csodálatosan le tudja írni a hordója jellemét. Míg ruhát és kiegészítőt kaphatunk ajándékba, de a cipő az személyesebb, azt a jellemünköz válaszjuk. Akár csak jellemünk formálja a környezetünket. De mondok egy sokkal merészebbet, a környezet legalább annyira alakít minket, mint mi a minket átölelő tárgyakat.

A minket körülvevő környezet nem más, mint a személyes jellemünk kierjesztése. Formál minket minden nap. Egy igényes díszes környezet tud nap, mint nap motiválni, mintahogy egy rendetlen szoba le tudja törni a lendületes lelkesedést.

Nézd meg a szobát vagy helyet ahol vagy. Ha rendetlenség van, azt üzeni, valami félrecsúszott, megszaladt az életedben. Hanyag vagy, lusta és halogatós, vagy csak az élet egy szeletére koncentrálsz. Mégis folyamatos disszonanciát érzel, beleveted magad bármibe, csak ne kelljen rendet tenni. Ha meg túl nagy rend van, az gyanús. Miért nem élsz kicsit? A veled lakók életét miért keseríted meg maximális rendrakással? És itt a lényeg, hogy ez nem lényeg. Mindegy, hogy rend vagy rendetlenség van, üzen valamit. Egy olyan üzenetet, ami egy emberi, belső állapotváltozást okoz, amit lehet észre sem veszel. Most olyan nyugodt vagy, de nem tudod mitől. Vagy olyan lehangolt vagy, és nyomott. De ez sem tudatosul, hogy azért mert kopott a szőnyeg, csöpög a csap és halvány a lámpa. A szervezet bár igaz habituálódik, de ennek a mértéke közel sem ismert.

Nézz tudatosan végig a térben ahol vagy. Mindegyik elem üzen valamit. Mindegyik elem mögött ott volt egy gondolat. Ezen gondolatot ki lehet olvasni, ettől válik izgalmassá. Számomra egy régi tárgy sosem azért értékes, mert árverésen ennyi, meg annyi a pénzben kifejezett értéke. Hanem maga a tárgy mondanivalója. Amikor az adott tárgy alkotójának gondolata találkozik az én gondolataimmal, az felbecsülhetetlen élmény.