hatékony kommunikációs stratégia

A legjobb kommunikációs stratégia

Egész nap dolgozol. Vár a család. Munka előtt beugrassz az okmányirodába. 17:30-ig volt sorszámhúzás, és Te 17:35-re érkeztél. Még nem ment el a felügyelő a sorszámgép mellől. Mit mondanál Neki, hogy tudj sorszámot húzni?

Háromféle módon lehet megközelíteni az adott szituációt, de csak egy olyan válasz létezik, amivel megnöveljük az esélyünket arra, hogy megszerezzük amit akarunk, anélkül, hogy manipuláljuk a másikat.

  • Lefizetős: Adjunk Neki pénzt. Egy bizonyos összeget, hiszen mindenki megvehető – gondoljuk hirtelen magunkban.
  • Hazudós: Mondjunk Neki hamis, felnagyított érveket, hivatkozzunk (nemlétező) betegségre, (nemlétező) sok éhes szájra, akik otthon várnak, stb.
  • Magyarázkodós: Mondjuk el Neki részletesen az igazat, hogy milyen mérhetetlen sok munkánk volt, nem jött a villamos, és…

Ha valaki most mosolyogva bólogat, hogy ezek jók, akkor el kell mondjam, mindegyik több sebből vérzik. Nyilván még lehetne gyűjteni érveket, de érezzük azt, hogy egyik sem az igazi. Gondoljunk csak bele. Ott áll az ember a sorszámgép mellett, akit azért fizetnek, hogy ügyelje a rendet és ne engedjen sorszámot húzni 17:30 után. Nem tisztességes, és lehet, hogy nem is tudunk adni Neki annyi pénzt, hogy sikerünket elérjük. Ha hazudunk Neki, azzal nemcsak a lelkiismeretünkön esik csorba, hanem a túlzásokkal bogarat is ültethetünk az illető fülébe, és megérezheti, hogy nem túl valószínű az, amit mondunk, ráadásul minél nagyobb tétet mondunk, annál nagyobb ellenállásba ütközhetünk. A magyarázkodós stratégiát igen könnyen le tudja szerelni azzal, hogy “hát igen, nekem is sok problémám van…”

Összegezve nézzük meg a 3 féle lehetséges kommunikációs stratégiát, a harmadik lesz a megoldás.

Egoista

Ő csak saját magáról tud beszélni, és mindig magából indul ki:
“Ó, nagyon siettem a villamos után, nem jött, mindent megtettem, hogy ideérjek, sok a munkám, …”
Van úgy, hogy felnőtt korunkig velünk marad az egoista kommunikációs megközelítés, és ebben éljük le az életünket. Ez a mód azt nézi mindig, hogy NEKEM mit jelent a helyzet, SZÁMOMRA milyen fontos események és narratívák mutatják az igazságot. A közösségi média erre épít és ezt erősíti fel, gondoljunk csak a “Mi jár a fejedben?” Facebook kérdésére, a sok önkifejezésre, az iskolák erre nevelnek, hogy a magabiztosság milyen fontos erény. Fontos megjegyezni, hogy ez nem baj, csak nem célravezető, csak bizonyos esetekben tudunk vele élni.

Egoista kommunikáció, nemes én kommunikáció
nemes ÉN kommunikáció

Konvencionális

Ő a szabályokban él:
“Most 17:35-van, kedves Uram, csak 5 percet késtem, ezen ne vitatkozzunk, legyen szíves adni egy sorszámot”
Ez nem másról szól, minthogy szabályokhoz viszonyítom a kommunikációs viselkedésem, és arra gondolok, hogy hát a szabályokhoz képest én nem ronthattam akkorát, így mindenképp nekem van igazam. Az ilyen emberek szólnak így: “Kérem ez egy könyvtár, tessék halkabban beszélni, mert itt nem szabad hangoskodni!” Ez a konvencionális kommunikációs stratégia sem a leghatékonyabb mindig, mert a szabályokat általában vagy betartjuk, vagy semmibe vesszük, de a kettő között nincsenek szelíd átmenetek, nem lehet kicsit tilosban parkolni, ráadásul akire rápirítunk, többnyire védekező, visszavágó hangnemű diskurzust fog választani, így nem érjük el a célunkat a legtöbb eseteben.

Jorvik viking beszél a kalapos bácsival aki fegyelmezi, anyuka kislányával nevet rajtuk
Mindent csak a szabályok szerint!

Konstruktivista

Ahogy ígértem eljutottunk a megoldásig. Ezzel a kommunikációs stratégiával esélyt adunk magunknak, hogy a nyelvi játékosságot és kreativitást felhasználva egy új cselekvési teret nyissunk meg. Minden egyes kommunikációnkat ezzel a szemléletmóddal érdemes átitatni. Ez mód egyenrangú partnerként tekinti azt, akivel beszél, mindig az adott szituációt nézni, és képes empatikusan belegondolni a másik szempontjaiba. Hogy ne legyen manipulatív, mindig megadja a másiknak a lehetőséget arra, hogy igent, és nemet is mondhasson, de kreatívan arra tereli a beszélgetést, ami az adott kommunikációja fő célja. Ez az ember ezt mondaná a sorszámgép mellett álló embernek, íme a példa:


“Uram, tudna segíteni? Sorszámhúzó időn kívül érkeztem meg, a tanácsát szeretném kérni, tudom, hogy itt jó sorszámhúzó szolgálat van, szeretnék kérni egy sorszámot, Ön mit tenne a helyemben?

Sorszám, kormányhivatal
Célravezetett a kommunikációs stratégia

Végpontok

A “nemes ÉN” felfogás mindig saját magából indul ki, és nem érdekli a kommunikációs partner szemléletmódja. A visszatükröző felfogás a másik véglet, amikor megkérdezik: ugye milyen finom a leves? – hát sajnos borzalmasan rossz a leves, de mégis azt mondjuk, hogy: hát persze, nagyon finom a leves!, mert visszatükrözzük a másik gondolatát.

A retorikai érzékenység a kulcsa a szituációknak, mert az az adott helyzetet veszi alapnak a diskurzusnál, nem univerzális szabályokat követ, és nem saját magát állítja középpontba, ez kérem szépen nem más, mint a legjobb kommunikációs stratégia.

All rights reserved © #csakgyakorlomaseot #nelopd #retorika #kommunikációs_stratégia

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s