• A lustaság vonzza a kudarcot. De ha a lustaság fokának mértéke nem meghatározott, a kudarcot a hálózatok határozzák meg.

Az élet folyamatos döntések elé állít. Gondoljunk csak bele, szabadidőnk minőségi eltöltésével megelőzhető lenne a kudarcok nagyobb része. Mindig el lehet dönteni, hogy most végigpörgetjük az üzenőfalat, vagy elolvasunk egy könyvet. Azt is el lehet határozni, hogy kezünkbe veszünk egy ponyvaregényt, vagy beleássuk magunkat valamilyen tudományos ismeretterjesztő könyvbe.

A fent leírtak kulcsfontosságú tényezője a komplexitáson alapszik. Minél összetettebb és bonyolultabb egy rendszer, annál nagyobb energiát kell fektetnünk abba, hogy megértsük, hogy odafigyeljünk. Vagyis ha tudományos ismeretterjesztő könyvet olvasunk, vagy szabad időben képezzük magunkat, akkor mentálisan nagyobb kihívás a figyelem fenntartása, de egyben azt is jelenti, hogy agyunk komplexebb rendszereket lesz képes rutinból feldolgozni. Aki lusta, és mindig a könnyebbik utat választja, vagyis szabadidejét kizárólag könnyű fogyasztási cikkekkel tölti el, abban az esetben nehezebben szembesülhet az élet összetett kihívásaival, és amikor egy nehezebb feladat érkezik, akkor nagy valószínűséggel bele fog törni a bicskája.

Gondoljunk csak bele, hogy a kudarc mértékét mindig befolyásolja az adott környezet. A legszorgalmasabb tudós is vallhat kudarcot, gondolva Stephen Hawkingra, aki egész életében az M elméletet kereste, de nem sikerült Neki. Depersze egy családapát is érhet sikertelenség, ha fiának házi feladatában segítve elbukik egy másodfokú egyenlet magyarázásában.

• A befektetett munka korlátos, a kudarc korlátlan.

Bárhogy dolgozhatunk és élhetjük az életünk, mindig lesz egy lokális maximum, egy olyan pont, ami után már nem bírjuk tovább, akkor eljön az inflexiós pont, és teljesítményünk csökkenni kezd, elfogy az energiánk. Bárhogy végezhetjük munkánk, ha kudarcot vallunk, annak mértéke korlátlan lesz. Ha felvételinél elbukik egy diák, egész életében ott lehet a nyoma, hogy vajon mi lett volna? – vagy ilyen egy szakítás, egy nem sikerült verseny.

Ha elrugaszkodunk, akkor mondhatjuk azt feltételezve, hogy van egy buszvezető, aki balesetet okozott és emiatt családok szakadtak szét – gondoljunk arra, hogy a buszvezető teljesítménye korlátos, viszont az általa okozott kudarc mértéke korlátlan, hiszen egész életét nemcsak végigkísérik, de meg is keseríthetik a történtek.

• Alkalmatlanság megszorozva a korábbi kudarccal egyenlő a jövőbeni elbukással.

Nemcsak azt jelenti a fenti pont, hogyha valaki hülye és szorgalmas, ezzel a kombinációval biztos bukásra van ítélve a teljesítménye. Azt is jelenti, hogy az első pontban meghatározott komplexitás mértékét mindenképp érdemes egy egészséges önképhez csatlakoztatni. Vagyis ha a feladat, ami előttünk áll, kicsit nehezebb, mint amit mi el bírunk végezni, akkor érdemes belevágni – mert ebben az esetben fejlődünk, ez előre fog mutatni. De ha a feladat túlontúl összetett, akkor valószínűleg bukásra van ítélve a végkimenetel, és ha ezt többször is próbáljuk, akkor bezsebelhetjük a jövőbeni elbukást.

• Míg a csapatot egységesen szokták szidni, ha valami félresikerül, a kudarcokat mindig egyvalaki aratja le.

Gondoljunk csak a focira. Ha a csapat rosszul játszik, mindig egy ember a felelős, egy játékosra vetítik a sikertelenséget, hogy konkrétan Ő miatta nem megy úgy, mint régen, vagy pedig az edzőt veszik elő. Vagy gondoljunk bármely rég nem elszúrt esetre, az esetek túlnyomó többségében van egy felelős, vagyis mindig egy konkrét embert veszünk elő zsigerből.

• Ha nem tartunk ki, a kudarc bármikor beüthet.

Visszakanyarodva az alkalmatlanság részhez: valóban nehéz felismerni azt, hogy mikor érdemes valamit feladni és más után kutatni, mikor derül ki az ágens számára, hogy bár próbálkozásai figyelemreméltóak, de alkalmatlansága akadályát képtelen lesz a jövőben átlépni. Az ilyen képesség nem magától születik meg. Ehhez visszatekintve az első pont gondolatvilágához az kell, hogy sok-sok egyre sokrétűbb és kiterjedt rendszerekbe vessük magunkat, és ez által ki fog alakulni egy mérlegelő egészséges énkép.

A kudarc igazából nem az, ha nem sikerül valami. Maga a kudarc akkor van jelen, ha valaki egy feladat eléréséhez nem tett meg mindent, pedig lehetősége és képessége is lett volna megtenni mindent. Amikor valaki nincs birtokában vagy a lehetőségnek, vagy a képességnek és úgy vág bele egy feladatba, akkor az pusztán kihívás keresés, mindenesetre messze áll az igazi kudarctól.

All rights reserved © #csakgyakorlomaseot #nelopd #kudarc #siker-titka